2. rész – Kiknek segítenek a mentőkutyások

A mantrailinges kutyavezetők mellett a magyarországi mentőkutyás társadalmat alkotó területkutató kutyások, emberi és műszaki eszközökkel dolgozó speciális mentők és kutató-mentő szolgálatok azt a célt tűzték ki maguknak, hogy lehetőségeikhez mérten, önkénteseik segítségével minél több bajba jutott, eltűnt emberen segítsenek. Ideális esetben sikerül élve megtalálni az eltűnt személyt, de sajnos gyakori, hogy szomorú eredménnyel zárul a kutatás. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben minél szélesebb körben ismertek legyenek azok az okok, potenciális veszélyforrások, amelyek miatt szükségesség válik a mentőkutyás és más szervezetek riasztása.

Sorozatunkban a HáziPatika.com oldallal együttműködésben, szakértők által elkészített írásokban szeretnénk bemutatni, hogy tapasztalataink alapján milyen oknál fogva, milyen betegségekből kifolyólag kerülhetnek életveszélyes és kilátástalan helyzetbe a segítségre szoruló eltűnt személyek. Ha sikerül időben észlelni a problémát, felkészülni a lehetséges kockázatokra, akár az eltűnt élete is megmenthető!

Demencia

Számtalan esetben fordul elő, hogy idős emberek eltűnéséhez riasztják a mentőkutyásokat. Az eltűntek jellemzően a kor előrehaladtával kialakuló demencia valamilyen válfajában szenvednek, ezért elveszítik tájékozódási képességüket. Akár egy rutin séta is okozhat kellemetlen pillanatokat a hozzátartozóknak, az érintett személy pedig kritikus helyzetbe kerülhet, főleg zord időjárási körülmények és más betegség kezelésének hiánya miatt.

Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik.

A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. 65 évnél idősebb lakosság körében 15 százalékban enyhe kognitív hanyatlás – a korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapot – figyelhető meg. Demencia ebben az életkorban 1 százalékban jelentkezik, ez az arány ötévente körülbelül a kétszeresére nő, így 90 éves korra 30-35 százalék a demensek aránya.

Az életkor előrehaladtával az agyi idegsejtjeink száma folyamatosan csökken, a felidéző működések meglassulnak. Normál esetben is bekövetkezik a gyors képzettársítás képességének csökkenése, ezt azonban az élet során felhalmozódott tapasztalatok és bölcsesség képes ellensúlyozni. Az életkor előrehaladtával – bár nem törvényszerűen -, előfordulhat feledékenység, de ez normál esetben nem romlik.

Tudj meg többet és olvasd el a teljes cikket a Házipatika.com oldalán:

https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/demencia/363

Szerző: Dr. Eőry Ajándék; Lektor: Dr. Gabulya Zoltán

Ezúton is köszönjük a HáziPatika.com szerkesztőségének az együttműködést!